hu
Книги
Berkesi András

A sors keze

„Hilda elhárította a fiú ajánlatát.— Kedves vagy, de nekem van mindenem. Nézd, Palikám, az egész ékszergyűjteményt megtarthattam volna magamnak, neked fogalmad sem lehetett róla, hogy apád a halála előtt mi mindent bízott rám.— Ez így igaz — bólintott Gyömrőy. — Mindent megtarthattál volna.— Így van, Palikám, de én mindig rád gondoltam. Mindenesetre megadom a széf számkombinációját, hogy kinyithasd, ha velem történik valami. Soha nem tudhatjuk, nem láthatunk a jövőbe. Szegény Sándor bátyáddal is így történt. Az Operában voltunk, utána megvacsoráztunk a Gellértben, hazajöttünk, az égvilágon semmi baja nem volt, lefeküdtünk, és szegénykém reggel már nem ébredt fel. Álmában jött érte a halál. Egyetlen hang, sóhaj nélkül halt meg. Harminchat éves voltam. És boldog. Azóta élek egyedül.— Miért nem mentél férjhez? …”
404 печатни страници
Оригинална публикация
2013
Година на публикуване
2013
Вече чели ли сте я? Какво мислите за нея?
👍👎

Цитати

  • Ирина Осипенкоцитирапреди 2 години
    Nem tudom – felelte sápadtan az alezredes. – Mondtak valamit?
fb2epub
Плъзнете и пуснете файловете си (не повече от 5 наведнъж)