Talán nem is létezik az egészségügyben dolgozókénál áldozatosabb, az emberi életet ilyen nagy mértékben tisztelő, védelmező munka. Virágné Herbert Márta rendkívül őszinte, szubjektív visszaemlékezését olvasva nemcsak az ápolók mindennapi életébe nyerhetünk bepillantást, de az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos meglátásait, jobbító szándékú javaslatait is megismerhetjük.
A kívülállók számára mélységeiben szinte teljesen ismeretlen szolgálatot lelkünket mélyen megérintve teszi emberközelivé, ismerőssé ez a negyvenhat év munkatapasztalatát feldolgozó napló.
A kötet igazi szépsége pedig abban rejlik, hogy a sorokat olvasva — az ápolói munka gyakorlása során átélt minden nehézség ellenére — mindvégig tetten érhetjük a szerzőnek az emberek és a hivatás iránt érzett őszinte tiszteletét, lelkesedését, szeretetét.
